TESCO-s élmény

Még Szilveszter napján történt, hogy délelőtt elugrottam a Tescoba, mivel kevésnek bizonyult a sajt és a virsli.
Gondoltam, ha már ott vagyok teszek egy próbát.
Vagyis kettőt.
A fürtös paradicsomot csak úgy magában tettem a kosárba, zacskó nélkül. A pénztáros nem kérdezett, csak lemérte (egyébként az automata pénztárt szoktam használni, ott tényleg senki nem foglalkozik velem, de ott most nagy sor volt).
A felvágottas pultnál két néni volt. Megkérdeztem tőlük, hogy ha viszek dobozt (aminek a bevitelét ugyebár a biztonságos ember egy matrica ragasztást követően engedélyez), akkor abban lemérik-e nekem, kiadják-e nekem a felvágottat.
Először még csak a kérdést sem értették. Valahogy így zajlott a beszélgetés, miután egyre komolyabb érdeklődő vásárló állt körbe és figyelt. Valóban mókás volt. Olyan érzés volt, mint amikor először kezdtem mutogatni a lányom mosható pelenkáit. Én voltam a kis zöld emberke a Marsról.
Szóval a párbeszéd:
- Üdv, szeretném megkérdezni, hogy van-e lehetőség a fentiekre (nem írnám le ismét :) )?
- De van csomagolópapírunk, Tescos.
- Én nem szeretnék csomagolópapírt, ezért hoznám a dobozomat.
- Bele tudjuk tenni nejlon zacskóba is.
- Én a nejlon zacskókat sem szeretem.
- Ha zavarja a bolti csomagolás, akkor otthon át tudja tenni a saját dobozába.
- De én egyáltalán nem szeretném hazavinni sem a csomagolópapírt, sem pedig a nejlon zacskót.
Itt már tényleg sokan érdeklődve hallgattak minket, az eladók pedig rendkívül értetlenül néztek rám. El kellett fogadnom, hogy nem az ő hatáskörük egy ilyen dologban dönteni 

Konklúzió: Hazafelé kitaláltam (amíg 20 percig araszoltam a Tesco parkolóban, hogy kijussak, és körülöttem mindenki idegesen dudált és kapkodott), hogy nem tart semmibe írnom egy emailt a Tesco valamilyen fontos emberének, hogy megkérdezzem, ő mit gondol. Szóval hivatalos állásfoglalást fogok kérni :)

Azóta voltam újra a fent megnevezett üzletben. Vittem zacsikat, abba szedtem a zöldséget. A citromot neylonba, a narancsot pedig textilbe. Senki nem foglalkozott velem. A narancs lemérésénél (mint említettem automata páti vagyok) akadtak gondjaim, mert súlyellenőrzési problémáim voltak (gyanítom, hogy az automata mérleg kalkulál a neylonzacskó súlyával is, nekem meg az ugyebár nem volt), de a néni a boltból kérdés nélkül jóváhagyta a tranzakciót.



Szóval a Tesco kap egy picike pontot, mivel a kimérős termékeit el tudja mindenki hozni saját táskában, zacskóban.

Kiegészítés, ami most jutott eszembe.
Nagy lelkesen elvittem a sörös dobozokat és a PET palackot a Tescos gyűjtőhelyre (még sosem voltam, mert a szelektív gyűjtő helyben van, jön érte a kukásautó, és az kényelmesebb, de gondoltam teszek egy próbát, és kaphatok érte pár ft-t).
Csalódás volt :(
A sörösdobozok jó részét visszadobta a gép, a palackokkal is így voltam (pl. a tejes üveget sem fogadta el). Bedühödtem...
Ezen még dolgoznom kell.

Megjegyzések

  1. Szia!
    Örülök, hogy elindítottad a blogodat, már én is sokat gondolkodtam a környezettudatosabb hulladékkezelésről és egyéb öko dolgokról. Ki is tűztem magamnak ez évre a célt, hogy ez ügyben nagyon sokat utána olvasok és amit tudni fogok azt a gyakorlatba is átteszem.
    De amiért ide írtam az a sörös dobozok. A vasudvarokban vagy MÉH telepeken az alumínium lemez árának a töredékéért átveszik, szóval nagy pénz nem várható belőle. Mi tavaly összegyűjtöttük az összeset mert idén tavasszal sörkollektoros aszalót készítünk belőlük, mi is kertes házban lakunk és elég sok gyümölcsünk, zöldségünk és fűszernövényünk szokott lenni és ezeket szeretném majd aszalni.
    Ha van kedved akkor látogasd meg a blogomat, kertről, jószágokról és befőzésről szól, faluvegikurtaporta.blogspot.hu

    Üdv,
    Barbi

    VálaszTörlés
  2. Szia,
    Örülök, hogy itt vagy. Ha más nem megy, akkor elviszem én is a MÉH-be a sörösdobozokat. Csak elég messze van innen, ahol lakunk, plusz nem igen van helyem sokat tárolni.
    A blogot megnézem, érdekel a téma :)
    Szép estét,
    Andi

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Leggyakrabban olvasott cikkek