A kiégett izzók sorsa 5 lépésben

Aki egy picit is figyel a környezetére, az egészen biztosan szelektíven gyűjti a szemetet a háztartásában. Aki viszont így tesz, az nagy valószínűséggel tudja azt is, hogy a villanykörték (más köznyelven égők, szakmai nyelven fényforrások, izzólámpák) speciális anyaguk révén külön figyelmet érdemelnek, így szelektív gyűjtésüket is külön kell kezelni.

Fotó: pexels.com

A különleges bánásmód oka, hogy a fényforrások (LED lámpák, kompakt és hagyományos fénycsövek, kisülő lámpák) és a lámpatestek (LED-es, kül- és beltéri lámpatestek és vészkijárat jelzők) nagyon összetett eszközök, azonban viszonylag egyszerűen darabjaira szedhető mindennapi használati tárgyak. Megtalálható bennük gyakorlatilag mindenféle alapanyag: fém, üveg, műanyag. Éppen az összetettségük miatt nem kerülhetnek simán a fém, üveg vagy műanyag szelektív hulladékok közé. Azonban szakszerűen szétszerelve őket, egy átlagos fényforrás 83-89%-a  újrahasznosítható. Ráadásul a legtöbb fényforrás kisebb-nagyobb mennyiségben veszélyen anyagot (pl. higany) is tartalmaz, ezért még fontosabb figyelnünk erre a viszonylag ritkán kidobásra kerülő, de végülis ártalmas hulladéktípusra.

Jogos a kérdés, hogy ok, de akkor hova is dobhatjuk a kiégett égőket? És mi lesz a sorsa, ha megfelelően kezeljük őket. Őszintén bevallom, hogy eddig én bár a megfelelő szelektív gyűjtőbe dobtam ezeket, viszont kíváncsi voltam a további sorsára. A tönkrement és kidobásra kerülő villanykörték további útjának néztem utána. Ez talán segít mindenkinek abban, hogy lássa nemcsak a megfelelő szelektív gyűjtés, de annak valódi hasznosságának fontosságát. 

Kiégett egy villanykörtéd (vagy bármilyen fényforrásod: LED, hagyományos izzólámpa, fénycső, stb.). Mit teszel? Fontos, hogy NE dobd a kommunális szemétgyűjtőbe, de az általános szelektív gyűjtőbe se!

Keresd meg a hozzád legközelebb eső lámpahulladék gyűjtő szigetet/dobozt! Ebben nagy segítséget nyújt ez a link, ahol a gyűjtőpontok vannak felsorolva. De leadhatod hulladékudvarokban, lakossági e-hulladék begyűjtési akciók keretén belül, vagy akár bizonyos veszélyeshulladék-begyűjtő vállalkozásoknál. Egyébként, ha az adott boltban nem látod feltűnő helyen kirakva a gyűjtődobozt vagy konténert, akkor érdemes megkérdezni egy ottani dolgozót. Sok esetben ugyanis az üzlet elrendezése nem teszi lehetővé, hogy látványos helyre helyezzék el ezeket. Én ide szoktam vinni: 

Ez egy olyan gyűjtőszekrény, ahova nem csak a fényforrásokat és lámpatesteket lehet bedobni, hanem még sok más speciális eszközt is (festékpatron, mobiltelefon, elemek, kisebb háztartási elektronikai eszközök).

A háztartási oldalával meg is vagyunk, ami tőlünk telik megtettük. Ez mindenképpen fontos lépés. Azonban én kíváncsi voltam a villanykörtém (bocsánat, izzólámpám 😉) további útjára. Első útja a fényforrásoknak a Fényforrás Konszolidációs Pontokba vezet, ahol a hulladék fényforrásokat tovább válogatják. 

A Konszolidációs pontokból, a fényforrások, fényforrás-újrahasznosításra specializálódott feldolgozó cégekhez kerülnek, akik gondoskodnak arról, hogy a még újrahasznosítható részek visszajussanak a gyártási folyamatokba, a véglegesen hulladékká vált anyagok pedig környezetkímélő módon megsemmisítésre és ártalmatlanításra kerüljenek.  Ilyen feldolgozó cég található Mezőkovácsházán is, amely világítástechnikai hulladékhasznosító, vagyis fénycsőbontó üzem. Ehhez hasonló üzembe kerül Buzauba (Románia) a nyomon követett villanykörtém, amelyet apró darabjaira szednek szét a Greenlamp Reciclare S.A. üzemében.

Ezen a ponton a villanykörtém már nyomokban sem emlékeztet eredeti önmagára, azonban a folyamat végére érve ennek az izzónak közel 90%-ából újrahasznosítható üveg, 10%-ból újrahasznosítható fém és műanyag másodalapanyag készül. A szétszerelés során keletkezett anyagokat (fém darálék, üvegcserép) a hulladékkezelők olyan gyártóüzemekbe szállítják tovább, ahol azok másodnyersanyagként, illetve egyéb technológiák felhasználásával hasznosulnak (pl. energiatermelés hőerőművekben). A nem hasznosítható részeket (fénypor) ártalmatlanításra küldik ellenőrzött hulladéklerakókba illetve égetőművekbe. A másod-nyersanyagokat új termékek gyártásához használják. Az ilyen eljárással készült termékek előállítása környezetkímélő, mivel nincs szükség az egyébként is egyre szűkösebb erőforrások kiaknázására. A hasznosítással továbbá csökken azon szennyező anyagok mennyisége, melyekre a költséges ártalmatlanítás eljárással kell megoldást találni.

A fenti 5 lépésből most már ti is megismertétek a kiégett, tönkrement izzólámpák sorsát, ha megfelelő szelektív gyűjtőbe kerülnek. Azt gondolom, hogy ezt a speciális hulladékot nagyon egyszerű megfelelő módon szelektálva gyűjteni, hiszen nem keletkezik belőle olyan nagy mennyiség egy átlagos háztartásban, hogy ez bárkinek is nehézséget okozna.

Ha tetszett a bejegyzés és szinte naponta szeretnél velem “találkozni” a blog facebook oldalához ITT csatlakozhatsz.

Amennyiben nem szeretnél lemaradni a friss posztokról, ötletekről ne felejtsd el bekapcsolni a követés funkciót, azon belül pedig beállítani a megjelenítés elsőként! ( így tuti nem maradsz le a friss posztokról, akciókról, eseményekről ), illetve feliratkozni a blogra (jobb oldali menüsorban a blogon), hogy garantáltan eljussanak hozzád a legfrissebb bejegyzések.

💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚

Ha tetszett a bejegyzés megköszönöm, ha másokkal is megosztod, hiszen egy háztartás hulladékának minimalizálása mindannyiunk érdeke!