Hogyan kerültünk egy középiskola virtuális katedrájára

- vendégposzt Kecskés Tímeától, az egyboszorka blog szerzőjétől - melyből kiderül, hogy honnan indultak és hova jutottak a hulladékcsökkentésben.

Kecskés Tímea vagyok, az egyboszorka blog szerzője, ahol rendszeresen írok hulladékmentességgel kapcsolatos témákról.  A saját háztartásomban ez valahogy úgy kezdődött, hogy egyszerűen feltűnt, hogy túl sok a szemét. Családi házban lakunk nagy kerttel, a szelektív hulladékgyűjtés már azóta alapvető volt, hogy ideköltöztünk, de ott is ugyanez volt a helyzet: a közeli szelektív sziget egyszerűen nem bírta azt a hulladékmennyiséget, amit a lakosság felhalmozott – közte volt a miénk is. Rájöttünk, hogy a szétválogatás nem elég, csökkenteni kell a mennyiséget. Végiggondoltuk, hogy mi a leggyakoribb hulladék nálunk – a tejesdoboz volt az, három fiúgyerekkel volt, hogy napi két-három liter tej is elfogyott. Ezt egész könnyű volt kiváltani, a környéken jár kimérős tejeskocsi, saját flakonba mérik a tejet. A megoldáson fellelkesülve haladtunk tovább kis lépésekben, jöttek a tisztítószerek, leszoktam a kóláról, és így tovább. Ekkor már a hulladékmentes vásárlásra való törekvés természetes volt, a vászonszatyor állandóan a táskámban lapult.

Időközben megismerkedtem Kittivel, először csak felszínesen, amikor a közelünkbe költöztek, de aztán a gyerekeink is egy iskolába kezdtek járni, és kialakult köztünk egy női szövetség: először csak a gyerekek fuvarozását oldottuk meg felváltva, aztán a bevásárlást, piacra járást is. Így aztán megtudtuk egymásról, hogy mindketten dobozokkal, befőttesüvegekkel járunk piacra, ajánlottunk egymásnak helyeket, vettünk át egymástól szokásokat.  Kittiben merült fel az ötlet, bár már én is gondolkodtam rajta, hogy nagy szüksége lenne a lakóhelyünknek egy csomagolásmentes boltra. Felderítettük néhány termék beszerzési helyét és utánaérdeklődtünk, hogy hogyan lehetne elindítani egy ilyet, de a kezdőtőke hiánya és a vállalkozás bonyolultsága miatt egyelőre úgy döntöttünk, kicsiben kezdünk. A székesfehérvári termelői piac vezetőjének beszéltünk a szándékunkról, és érdeklődtünk, ő tudna-e abban segíteni, hogy néhány termékkel, kicsiben, egy piaci standdal elkezdjük a tevékenységet. De még mindig nem sikerült túllépni bizonyos adminisztratív korlátokat. Viszont a piac vezetője igazán partner volt a témával kapcsolatban. Maga is nagyon szeretné elérni, hogy az egész piac teljesen műanyagmentesen működhessen, ezért kaptunk tőle egy standot, és egyelőre önkéntesként és termékek nélkül, a saját szatyrainkkal, üvegeinkkel, dobozainkkal járunk ki bemutatni ezeket, a használatukat, és ha bárki megáll a standnál, szívesen elmeséljük, mi hogyan csináljuk. Közben felváltva be is vásárolunk, így az érdeklődők láthatják, hogy hogyan működik a dolog valójában, mit mire használunk. Ilyenkor magunkkal visszük az otthoni eszközeinket: kulacsot, szendvicscsomagolót, textilszalvétát, arctisztító korongot is, és ezeknek is elmeséljük a használatát.

Ezzel párhuzamosan a gyerekeink közös iskolájában öko munkacsoportot indítottunk, aminek szintén a hulladékcsökkentés lesz a fő témája. Terveink között szerepel, hogy az ebben az iskolában kidolgozott témákkal, a keletkező anyaggal megkeresünk más iskolákat először a saját városunkban, aztán akár távolabbra is szívesen megyünk vele. Erre rímelt, hogy az első piaci akciónkat látva Kittit megkereste egy ismerőse, aki Debrecenben egy középiskolában tanít, és megkért minket, hogy tartsunk előadást a hulladékcsökkentésről az iskola fenntarthatósági hetén. A távolság miatt végül a Skype segítségével oldottuk meg a dolgot, és úgy érzem, remekül sikerült az előadás! Közben megszerveztük az első szemétszedési akciónkat, amely kifejezett sikerrel és a folytatás igényével zárult.

Nem sokkal később meghívtak a székesfehérvári regionális rádió, a Táska rádió stúdiójába, ahol egy félórás beszélgetésen vettünk részt, és nagy érdeklődést tapasztaltunk a kérdezők részéről is. A termékek, amiket vittünk megmutatni – mivel egy rádióban nehéz őket bemutatni – felkerültek a rádió instagram oldalára is.

Remélem, tudunk így tovább haladni, és az egyik megkeresés hozza magával a másikat. A közeljövőben megyünk az úrhidai óvodába, a székesfehérvári I. István iskolába és az úrhidai családi napra is. A hulladékmentes bolt ötletét nem vetettük el, sőt, kiderült, hogy van más is az ismeretségi körben, aki hasonlóban gondolkozik. Nagyon szeretnénk pozitív nyomot hagyni a világban ezzel kapcsolatban, és elérni, hogy a felnövekvő generációknak már természetes legyen ez a gondolkodás.
Közben létrehoztuk a facebook oldalunkat és instagram felületünket is.

Kecskés Tímea, az egyboszorka blog szerzője

💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚

Ha tetszett a bejegyzés megköszönöm, ha másokkal is megosztod, hiszen egy háztartás hulladékának minimalizálása mindannyiunk érdeke! Te is tehetsz a környezetedért, igenis minden apró lépés számít! Tarts velem ezen az úton!

Ahhoz hogy ne maradj le a friss Facebook posztokról, ötletekről ne felejtsd el bekapcsolni a követés funkciót, azon belül pedig beállítani a megjelenítés elsőként! (így tuti nem maradsz le a friss posztokról, akciókról, eseményekről ), illetve feliratkozni a blogra (bal oldali menüsorban a blogon), hogy garantáltan eljussanak hozzád a legfrissebb bejegyzések. You Tube csatornámon pedig időről-időre jelentkezem hulladékcsökkentő kisfilmjeimmel. Továbbá már az Instagramon is megtaláltok, ha csak gyorsan képes inspirációkra vágytok.

💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚💚