11. nap - Használj "zöld fogkefét"!

"Zöld" fogkefét használok - na nem a színére gondolok, hanem a környezettudatosságára.

Amikor életcélommá vált, hogy a háztartásom hulladékát minimalizálom, sőt igyekszem a nullához közelíteni a hulladék mennyiségét, első lépésként a fürdőszobában megtalálható dolgokat vettem számba: mit használunk, a termékek használata milyen és mennyi szemetet termel. Elég hamar rájöttem, hogy sok használati tárgynak és fogyó eszköznek nagyon egyszerű olyan alternatív megoldást találnom, amivel gyakorlatilag az adott termék hulladéktermelését megszünteti. A fogkefénél sokáig azonban nem találtam számomra elfogadható megoldást.
Ahogy a témában olvasgattam, egyre rémesebb kép állt össze bennem: Ha az átlagos ember évi 4 db fogkefét használ (na jó ez konkrétan Magyarországra nem teljesen igaz), akkor csak Európát nézve (2015-ben 743,1 millió fő) ez éves szinten 2972,4 millió darab fogkefét jelent, ami többnyire műanyag hulladék.
Ha tovább boncolgatom az adatokat: 1 darab átlagos műanyag fogkefe 15 gramm. Tehát Európában átlagosan éves szinten csak kizárólag fogkeféből 44.586 TONNA műanyag hulladék keletkezik.
Ez számomra elképzelhetetlen és felfoghatatlan mennyiség.

Érdekes adatok:
2013 január-október között Magyarországon 9,5 millió fogkefét vásároltak (9.908.000 fő lakosság 2013-ban  a KSH szerint) - azaz éves szinten a magyar emberek kevesebb, mint 1(!) darab fogkefét vettek meg
2013-ban 5%-kal több fogkefe fogyott Magyarországon mint 2012-ben.
2015-ben a kutatások szerint már 1,5 darab fogkefe került értékesítésre fejenkénti bontásban.

Ekkor már tudtam, hogy megoldást kell találnom.
Az elektromos fogkefét nem szeretem, ráadásul azon kívül, hogy műanyag, még elektromos hulladék is keletkezik a használatával, bár tény hogy tartósabb, és csak a fejek cseréje is kevesebb szemetet eredményez.
A természetes anyagú fogkefék szerencsére egyre több helyen kaphatóak már Magyarországon is. Végigböngésztem a lehetőségeket.
Az egyik érdekes alternatíva a Miswak névre hallgató örökzöld cserje ága, amely a szerkezetének köszönhetően hatékony és egyben teljesen természetes fogkefe. 1000Ft alatti ára kimondottan vonzó volt, mégsem tudtam rávenni magam, hogy kipróbáljam. Ráadásul nagyon messziről érkezik, így a szállítással együtt járó környezeti terhelés erősen levon az értékéből. Ismerősök tapasztalatai szerint sajnos több sebből is vérzik ez a termék, azon túl hogy sokat utazik: viszonylag gyorsan elkopik, és elég komoly műanyag és papír csomagolásban szállítják. Egyébként a bevállalósak simán használhatják a haza diófa vagy mogyoróbokor ágait is. Gyakorlatilag ugyanezt az élményt és hatást kapják meg vele.
Forrás: summerleadental.com

Forrás: pinterest.com
A másik természetes fogkefe bambuszból készült nyelével (tudjátok a bambuszt egyébként is nagyon kedvelem), letisztult és egyszerű kialakításával nagyon tetszett. Bár a sörtéje műanyag, de az is a lebomló fajta. Ára picit magasabb, de még mindig olcsóbbnak találtam, mint bármelyik TV-ben állandóan reklámozott márkájú termékeké: 890Ft.
Brush With Bamboo fogkefe (zoldtrend.hu)

Végül erre a bambusz fogkefére esett a választásom, és nem bántam meg.
Egyébként kapható fából készült verziója is (ez sajnos jelentősen drágább, ahogy én láttam a neten), ami sertésszőrrel készült. Ezzel az egész fogkefe már lebomlik, komposztálható.

És a családom hogy fogadta? Simán, minden gond nélkül. Először mindannyian furának éreztük a "fát a szánkban" (ahogy a fiam fogalmazott), de ez az érzés hamar a múlté lett.
Azért van egy komoly hibája: 4 darabot vettem (jelenleg négyen lakunk együtt), totál egyformák. Hirtelen nem tudtam hogy oldjam meg a megkülönböztetésüket (korábban mindig ugyanolyan színű fogkeféket vettem a különböző családtagoknak). Mire előkerestem volna az akril festékeimet, addigra a kreatív lányom megoldotta: mindegyikre egy megszokott színű hajgumit kötözött. A mai napig így maradtak, így használjuk őket.

Bátran ajánlom mindenkinek, én biztosan nem veszek többet műanyag fogkefét.


Források: 
www.piackutatasok.hu
http://www.femcafe.hu/
http://www.ksh.hu/
http://inhabitat.com/

Leggyakrabban olvasott cikkek